Jönnek...

Vasárnap reggelre pecát terveztem, de az időjárás keresztül húzta számításaim. Szakadó esőben és erős szélben nem volt kedvem kimenni. Délutánra elállt az eső és a szél is csendesedett, így kivittük Hubát sétálni.

A kép előterében látható szemétből gondolhatjátok, hogy Magyarországon vagyunk...

Vittem magammal botot is, meg pár darab gumit. Nem akartam sokat dobálni, de a jó haltartó helyeket azért megszórtam, ha már kimentünk. Az egyik törésen egy másfeles süllő tette tiszteletét, a süllyedő gumihal kellett neki.

Nem kellett sokáig fárasztani

Eltűnt a Swing Impact

Bocs a képekért, de úgy látszik csak akkor fogok halat, ha nem viszem az EOS-t. :)

Október 23-ra Tisza-tavi peca volt betervezve a haverokkal. Minden évben van egy olyan túra, ahol nem a halfogás a lényeg, hanem a társaság, a jó hangulat. Nyilván mindenki úgy indul neki, hogy halat akar fogni, de az idegen víz, vagy az elfogyasztott alkohol mennyisége sokszor megtréfálja a résztvevőket.

Idén két új tagot is üdvözölhettünk a csapatban, így öten vágtunk neki a Tiszafüredi holtág felfedezésének. Igen, füredi holtág. Elég buta módon csak egy kikötőben érdeklődtem csónak után, ahol megérkezésünkkor jót röhögött a kikötő mester, mondván már rég elkeltek a vízi közlekedésre alkalmas eszközök a hosszú hétvégére. Szerencsére a Horgász Centrum Kikötő és Szabadidő Park-ban találtunk egy kisebb és egy nagyobb csónakot és 2, illetve 3 fővel nekivágtunk a holtágnak. Még napfelkelte előtt kimotoroztunk, útban a kiszemelt hely felé felszereltük a botokat.

Feeling