Reggel nem sikerült a korai indulás, a tervezettnél 1 órával később, csak 6-kor tudtam indulni Hatvanba. Betértem a kocsmába napijegyet venni, kávét sem ittam, mert a nap már felkelt. Kiértem a vízre és a télen már bizonyított helyet kezdtem vallatni gumihalakkal. Ahogy jött föl a nap, úgy lett egyre nagyobb köd/pára. Elkapott a jó kis csukás fíling, már csak a hal hiányzott.

Szórtam a vizet rendületlenül, váltogattam a csalikat, majd a szomszéd stégre megérkezett pár bojlis, így átmentem a tó másik oldalára. A stégek alatt és a partszéli nádasokban kerestem a csukát, sajnos nem sok eredménnyel mindaddig, amíg a nap felül nem kerekedett a ködön. Ahogy az első napsugarak elkezdték sütni a vízfelszínt beindultak a csukák is. Pár dobás alatt két óvatos koppintást kaptam egy sárgás Kopytora, de csak a gumi vége kellett nekik. Úgy döntöttem, hogy pár grammot könnyítek a jigen és megpróbálom lassabban vezetni a csalit bízva abban, hogy így majd erőteljesebb kapásokat kapok. Lehet, hogy igazam volt, vagy csak még jobban beindultak a csukkerek, mert egy "görögdinnye" Mann's gumit korrektül levert egy 40 körüli csuka. Fárasztottam, majd grippelni akartam, de elbénáztam. Elég alacsony a víz, a stég és a víztükör közt akkora táv volt, hogy csak hasalva tudtam elérni a halat. Nem sikerült kivenni. Örültem a halnak, de rendkívül bosszantott, hogy lustaságból nem vettem ki a kocsiból a Blue Fox merítőt.

Ez a hal új erőt adott és mentem tovább, vallattam a stégeket. Találtam egy frankó kis akadót, amit a relatíve tiszta vízben elég jól lehetett látni, miután a nap már teljesen kisütött. Tökéletes alkalom, hogy bizonyítsanak a nemrégiben vásárolt Keitech cuccok. Egy Swing Impact Fat-et választottam, amit bokorugróba jól lehetett vezetni az ágak között. Tényleg k*rva jó mozgásuk van. Egész lassú bevontatásnál is úgy dolgoznak, hogy rezeg a bot spicce. Talán a harmadik dobásra rá is rabolt egy jobb csuka. A tiszta vízben láttam az egész akciót! A vízközt megállított, majd megindított csalira a hal elölről rabolt rá. Nem követte, hanem szemből kb. 1,5 méteres távolságból rárontott. Beküldtem neki, a hal a víztetőn védekezett a szokásos kiugrásokkal, majd meglépett. Lehet azért nem akadt rendesen, mert a látvány miatt korán vágtam be, vagy az offset horog miatt, nem tudom. Természetesen megvizsgáltam a csalit és szomorúan konstatáltam, hogy tényleg nem csukára tervezték a japók, hiszen ez a pár másodperces küzdelem is gallyra vágta.

Próbálgattam még a Keitech csalikat és egyéb csili-vili támolygókat is, de több kapásom, vagy halra utaló jel nem volt. Ha hinni lehet a meteorológusoknak, akkor vasárnaptól jön az ősz. Jövő héten megint támadok!

Görbüljön!