Reggel nem sikerült a korai indulás, a tervezettnél 1 órával később, csak 6-kor tudtam indulni Hatvanba. Betértem a kocsmába napijegyet venni, kávét sem ittam, mert a nap már felkelt. Kiértem a vízre és a télen már bizonyított helyet kezdtem vallatni gumihalakkal. Ahogy jött föl a nap, úgy lett egyre nagyobb köd/pára. Elkapott a jó kis csukás fíling, már csak a hal hiányzott.

Hétvégén nem tudtam kimenni a vízre, mert megérkezett Huba Úr a vizsla, akivel minden bizonnyal sokat fogunk együtt horgászni. Csütörtökön szabin leszek és ha minden jól megy, akkor ki tudok menni egyet csukázni. Remélem az eredmény se fog elmaradni és lesz miről beszámolni.

Ő pedig itt Huba:

Jövő héten érkezik Huba a vizslánk, ezért egész nap ment a tereprendezés. Fáradt vagyok, nem írok. Íme két kép a ma reggeli egyetlen halról:

Ismét korán keltem és munka előtt kinéztem kedvenc vizemre. Süllőben reménykedtem, láttam pár rablást is a jó tartások mellett, de kapásom nem volt. Sajnos az egyik legjobb helyre érve a mágikus első dobás alkalmával leakadt a wobblerem és be kellett menni érte. Ezen a helyen éreztem a halat, de mivel szinte teljesen a tartásig becammogtam esélytelennek láttam itt tovább dobálni. Közben a balin is elkezdett szépen dolgozni. Partszélben és beljebb is voltak rablások, de azért már látszik, hogy hűvösebbek a hajnalok. Már nem úgy hajtották a snecit, mint a nyári hónapokban.

Szombaton volt időm kimenni egy pár órás pecára. Ezúttal nem érkeztem túl korán, így arra gondoltam, hogy süllő helyett inkább a csukát és a balint próbálom meg. Annak ellenére, hogy hétvégén sokan szoktak lenni a vízen, most kevesen voltak, több jó helyen is dobálhattam. Az egyik részen, ahol viszonylag sekély a víz, a balinra szánt Yo-Zuri Crystal Minnow csalimat egy 42-es süllő stoppolta le.